11. fejezet /Részlet/

" Ahogy fölém hajolt eltakarta a csillagokat és a meleg lehelete csiklandozta az arcom. Szinte minden ellenállásom megszűnt és csak üresség maradt. Úgy éreztem magam mintha csak szemlélő lennék a testemben. Ugyanúgy éreztem, hallottam de mégis teljesen más volt. Egyszerre voltam önmagam és valaki más. Éreztem egy halvány késztetést az agyam hátsó zugában, hogy el kéne löknöm és elrohanni innen de pár másodperc múlva az is megszűnt.
- Tudod mióta vágyom erre? - suttogta a fülembe és egy lehelet könnyű csókot adott a fülem alá arra a nagyon érzékeny pontra. Valami megmozdult bennem, nem voltam biztos benne, hogy ez jó. Sőt.. nagyon nem jó! Mit művelek?! Felakartam ülni de nem bírtam, oda voltam szegezve a földhöz pedig egy ujjal nem ért hozzám. Hang se jött ki a számon csak némán tátogtam. Pár másodperc múlva újra nyugodtság öntött el, megfeledkeztem arról, hogy ki akarok szabadulni. Ugyan minek akarnék kiszabadulni? Olyan jó itt.. Vele.."

Kicsit kínozlak titeket.... Muhahaha :D